Rólunk írták | Media


Tűzvigyázóként a végtelen partján

Novemberben tizennégy alkalommal találkozott a hazai közönséggel Dancs Rózsa

„Aki alkot, visszafelé nem tud lépni – s ha már kinőtt minden ruhát, meztelenül borzong a végtelen partján míg fölzárkózik mögé a világ.”

(Szilágyi Domokos: Bartók Amerikában)

A székely (háromszéki) származású, ma Kanadában (Torontóban) élő magyar író, a Kanadai Magyar Kultúrközpont sajtóigazgatója, a Kalejdoszkóp magyar–angol kulturális folyóirat kiadó-főszerkesztője, Dancs Rózsa a hat év után újra összehívott és november 5-én tartott Magyar Állandó Értekezletre, illetve november 23-i, Szervátiusz Jenő-díjjal való kitüntetése alkalmából érkezett Magyarországra.

Vaddisznók törték a törökbúzát című, korábban Kanadában már megjelent – a kötet címadó novelláját az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulójára kiírt novellapályázaton a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége I. díjra érdemesítette, a clevelandi Árpád Akadémia pedig a teljes kötetet jutalmazta I. díjjal – a romániai kommunista diktatúra idején személyesen átélt megpróbáltatásait nyilvánosságra hozó, megrázó erejű elbeszélésválogatás-kötete második, átdolgozott kiadásának megjelentetését a budapesti Kairosz Kiadó is erre az időszakra időzítette, a Szerző pedig a Jakab Antal Keresztény Kör által szervezett, Szilágyi Domokos verssorai mellett Balogh Zoltán szavaira – „Köszönet és megbecsülés illeti Önöket, mert nem szűntek meg magyarnak lenni, mert »tűzvigyázókként« őrzik a hazaszeretet lángját és új tüzeket szítanak áldozatos munkájukkal” alapozott, Tűzvigyázóként a végtelen partján című előadássorozata keretében 14 alkalommal mutatta be azt a magyarországi és az ausztriai érdeklődőknek. Szerzői estjein Dancs Rózsa természetesen az általa Kanadában kiadott-szerkesztett Kalejdoszkóp folyóiratot és általában azt a széles körű tevékenységet is bemutatta, amelyet férjével, a délvidéki születésű Telch Györggyel együtt az amerikai magyar diaszpórában a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért végez, s amelyért a Szervátiusz Alapítvány kuratóriuma idén megítélte számára a rangos Szervátiusz Jenő-díjat.

2010. november 5. Budapest, Parlament, MÁÉRT

„Annyi szép új kezdeményezés történt április óta, hogy csak reménykedni tudok. A hat esztendei szünet után ismét összehívott MÁÉRT megerősít abban a hitemben, hogy megszűnik a szellemi, kulturális elszigeteltségünk, és az új magyar kormány által meghirdetett nemzeti egység megvalósulásával mi, a nyugati diaszpórában élő magyarok is felzárkózhatunk az egyetemes magyar kultúra fővonalába. Hogy az itthoni illetékesek nemcsak tudomásul veszik, de értékelni is fogják munkánkat, nyelvet, nemzeti hagyományainkat őrző, terjesztő küzdelmünket és – a költőt aposztrofálva – nem maradunk tovább magányos didergők a »végtelen partján«”. (Dancs Rózsa)

(I) 2010. november 7. Linz, Guter Hirte- (Jó Pásztor-) templom

A könyvbemutató a Linzi Magyar Római Katolikus Lelkészség, a Linzi Magyar Református Gyülekezet, a Felső-ausztriai Magyar Kultúregyesület, a Cserkészet, a Hétvégi Magyar Iskola, a linzi Magyar Rádió és a Jakab Antal Keresztény Kör közös szervezésében valósult meg közvetlenül a vasárnap délelőtti, Vencser László által bemutatott szentmise után. Történelmi pillanat volt ez Dancs Rózsa számára: az 1987-es Ausztriában, menekülttáborban töltött tízhónapnyi időszak óta először tért vissza Ausztriába. Huszonhárom évvel korábbi emlékeiről a meghívottak a könyvbemutató meghívóján ezt olvashatták:

„Flüchtling” – ezt a szót akkor tanultam meg, amikor a traiskircheni menekülttáborból kihelyeztek a dél-ausztriai Edlitz-be. Nem volt kellemes tudomásul venni a jelentését, de még mindig elviselhetőbb volt, mint a „bozgor” jelző ott, ahol valamikor édesanyám a bölcsőmet ringatta. Emlékszem, a bűbájos falu lakóinak gyanakvó pillantásaitól körülvéve először kényelmetlenül éreztük magunkat, ezért az érzésért azonban kárpótolt a mindennapi bőséges élelem, a meleg és a fény, amelytől gyermekeimet éveken keresztül megfosztotta a Kárpátok Géniuszának embertelen politikája. Aztán lassan megtanultuk, hogy a Flüchtling státus, akárcsak egy láthatatlan vörös bélyeg, viselhető kényelmesen, minden következmény nélkül is, ha nem kerül valamiért az osztrák hatóságok látószögébe az ember. Megtanultuk, hogy még kevesebb veszélyt is jelent számunkra ez a megbélyegzettség, mint otthon, Székelyföldön pusztán a magyar voltunk. Tizenegy hónapig éltünk ott. Ezalatt az idő alatt megtanultunk ismét örülni a természet nyújtotta szépségeknek, a panzió udvarába nyúló erdő megannyi csodájának, a gyermekek gondtalan játékának, a vasárnap délutáni sétáknak, a „Billa heute” minden finomságot kínáló polcainak, a vonatablakból elénk táruló vagy az autósztráda mellett elsuhanó lenyűgöző tájnak – és a lelkünk mélyén meggyülemlett keserűség lassan tompult, remény váltotta fel és tanultunk ismét élni – szabadon. Linzbe egy zimankós téli hétvégén látogattunk el. Otthoni ismerősöket kerestünk fel, Dr. Nagy Etelkát, aki drága édesanyám fogorvosa volt Sepsiszentgyörgyön, s akinek a férje, Frici diáktársam volt a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, és a kedves, szintén Szentgyörgyről kikerült Szűcs-családot. Ők mutatták be a várost, amely téli hangulatában nyugalmasnak, biztonságosnak tűnt, ahol úgy látszott, hogy jó élni. 1987. augusztus 15-én sikerült átvergődnünk a hegyeshalmi határátkelőhelyen és 1988. május 24-én repültünk Kanadába. Ausztria nyitotta meg tehát az ajtót számunkra a szabad világ felé – ezért mindig hálával gondolok vissza az ott eltöltött, iskolai évnyi időszakra, ahol lassan mindenki „Grüss Gott”-al köszöntött, és el nem mulasztotta volna megkérdezni, hogy: „Wie gehts?” (Dancs Rózsa) A műsor házigazdája az Erdélyből származó – dési és gyergyószentmiklósi szülők gyermeke – Ft. Mag. Szabó Ernő plébános volt, aki a diktatúra családjára nehezedő nyomásáról, édesapja Magyarországra vándorlásáról, majd Erdélybe, szeretteihez való visszatelepüléséről és szekuritáté általi többszöri elhurcolásáról első ízben szólt híveinek. Fővédnök–díszvendégként megtisztelte a rendezvényt jelenlétével és hozzászólásával Pedák-Wattay Katalin tiszteletbeli magyar konzul és Prof. Dr. Vencser László, az ausztriai idegen nyelvű pasztoráció országos igazgatója. A konzul asszony az osztrákoknak a magyarok múltja iránti élénk érdeklődéséről, nyitottságáról beszélt, Vencser László pedig a múlt minél részletesebb és hitelesebb feltárásának, valamint a fiatalok figyelmének erre való ráirányításának fontosságát emelte ki. A sajtó, a média ebben való szerepét mindketten hangsúlyozták. Az igen tartalmas, megható pillanatokkal tele műsort Varga Gabriella moderálta.

(II) 2010. november 9. Budapest, Polgárok Háza

Fővédnök–díszvendég: Dr. Pordány László, a Nemzeti Fórum Külügyi Munkacsoportjának vezetője, a Magyar Köztársaság újonnan kinevezett nagykövete, Dr. Raffay Ernő történész, a párizsi Sorbonne Egyetem kutató–professzora

Vendég: Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzet szakújságírója, Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a Trianoni Szemle főszerkesztője

Közreműködik: Dévai Nagy Kamilla

A közönség soraiban Rózsa régi és új ismerősei között erdélyi vendégek is ültek, köztük Dr. Péntek János professzor, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, Jakó Olga, a Vaddisznók törték a törökbúzát egyik kisiskolás hősnőjének prototípusa. A rendezvény moderátora nemcsak a szerzőt, hanem a vendégeket is megszólaltatta, amikor a magyarságunk lényegére kérdezett rá. Dancs Rózsa hangsúlyozta, hogy bár nehéz megpróbáltatásokon ment át, magyarságát soha nem tagadta meg. „Az egyes emberekben csalódhattam, el is fordultam azoktól, akik bántottak, de a magyarságom, a magyarságba vetett hitem soha nem csorbult.,” mondta.

Dévai Nagy Kamilla a könyv lapjairól lépett elő szívet-lelket gyönyöködtető énekszámaival. Rózsa így írt róla: „Szolgálja népét, nemzetét, határokon belül és határokon kívül, és „puha harangvirág hangú” énekeivel oldja fel a világ görcsbe facsarodott lelkét.” (224. o.)

(III) 2010. november 11. Budapest, Háry Pódium

Házigazda: Dinnyés József daltulajdonos

Vendég: Horváth Gábor Miklós újságíró, az Új Katedra Pedagógusok lapja főmunkatársa és Varga Gabriella újságíró, az Új Katedra felelős szerkesztője.

Dancs Rózsa és férje a Háry Vendéglőben ebédelt 2002-ben egykori jóbarátjuk, néhai Bartis Ferenc költő társaságában. Azóta mindig az elhunyt is eszébe jut Rózsának, ha a Háry nevet hallja. Márpedig gyakran hallja, mert amióta Dinnyés József daltulajdonos állandó pódiuma ott működik, figyelemmel kíséri a programokat. Dinnyés Józsefről a Vaddisznók törték a törökbúzát c. kötetben a következőket írja: „Szondi két apródjának XXI. századi utódjaként pengeti hangszerét és mondja a magáét, akárhova kanyarodik az útja. Mintha nem is érdekelné... egyéb, mint a szó, a szárnyaló, a bíborba vagy a gyászba öltözött, a végtelen időben költészetté nemesült édes anyai szó.” (249. o.)

A közönség soraiban a Szervátiusz Jenő Iskola tanáraival egy osztálynyi tanuló is részt vett a rendezvényen, akik meghívták a könyv szerzőjét a november 23-án sorra kerülő évfordulós ünnepségükre

(IV) 2010. november 13. Dunakeszi, Eudoxia Könyvtár

A megújított és kibővített Eudoxia 20 Alapítvány Bágyikó Magánkönyvtárának megáldásával egybekötött könyvbemutatót az EUDOXIA 20 Irodalom-, Tudomány-, Művészetpártoló és Családsegítő Alapítvány és a Jakab Antal Keresztény Kör közös rendezésében tartottuk november 13-án, szombaton délután 16 órai kezdettel. A megújított Eudoxia Könyvtár felszentelését prof. dr. Vencser László volt gyulafehérvári teológiai tanár (Linz/Bécs) végezte Pitti Katalin operaénekes csodálatos énekhangjának kíséretében. A szertartás közben Bágyi Anikó a kijelölt szentírási részleteket, Varga Gabriella pedig a hívek alkalomra szabott könyörgését olvasta fel. Házigazda Jámbor János író volt, az Eudoxia 20 Alapítvány ügyvezető titkára.

Az estet Varga Gabriella vezette le, a Jakab Antal Keresztény Kör alapító elnöke, a Határtalanul Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Új Katedra Pedagógusok lapja című folyóirat felelős szerkesztője. A rendezvény díszvendége Wittner Mária 56-os szabadsághős, a FIDESZ országgyűlési képviselője volt. A rendezvényt megtisztelte még jelenlétével Thoma Csaba, Dunakeszi Város képviselő-testületének tagja, a FIDESZ helyi képviselője. Az est folyamán közreműködött még Szabó Sándor akusztikus gitárművész, Dancs Rózsa könyvének egyik szereplője, akinek torontói látogatásáról ezt olvashatjuk: „.. egy szűk órára megszűnt a világ minden prózaisága, csak a dallam élt, a gitár intim csak nekem-értem-szóló hangja. Akkor, ott a halk szavú művész mini-hangversenye a sors egyszeri, megismételhetetlennek tűnő ajándéka volt.” (234. o.) A meghívottak között ott volt a Kárpátalja-szerte híres Alagi Polgári Kör számos kiemelkedő tagja, Seprényi Zoltánné, a Vasút a Gyermekekért Alapítvány Dunakeszi területi vezetője, a Dunakeszin az Eudoxia 20 Alapítvánnyal közösen Árpád-emlékművet állított Dunakeszi Civilek Baráti Körének tagjai, Peti Sándor fotóművész, Mireisz Tíbor, a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend jegyzője, Fecsó Péter, az Eudoxia 20 Alapítvány Barátja és felesége, az Eudoxia 20 Alapítvány alapítói és kuratóriumának elnöke, tagjai, valamint Hajdrik Csenge, a legkisebb Eudoxia. A rendezvény után állófogadáson látta vendégül a résztvevőket az Eudoxia 20 Alapítvány.

(V) 2010. november 14. Bécs, Magyar Otthon

A Wurst Erzsinek leadottak alapján megírom

Ft. Lic. Pál László egyházmegyei bíró, plébános, a kismartoni egyházmegye és személy szerint dr. Ägidius Zsifkovics püspök újonnan kinevezett püspöki vikáriusa bemutatkozása és Dancs Rózsa könyvbemutatója.

Házigazda: Wurst Erzsébet, a Kaláka-Club elnöke, Fővédnök–díszvendégek: P. dr. András Imre jezsuita szerzetes, Ft. Simon Ferenc esperes-főlelkész, Ft. Dth. Dipl. Ing. Varga János rektor, Ft. Prof. Dr. Vencser László igazgató, Közreműködik: Dévai Nagy Kamilla, Moderátor: Varga Gabriella újságíró

(VI) 2010. november 15. Budapest, Litea Könyvszalon

Házigazda: Bakó Annamária

A Szerzőt méltatja és vele beszélget: Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzet szakújságírója.

A műsorban közreműködik: Incze Ildikó színművész

A Fortuna udvarban, a budai vár egyik legpatinásabb, legbarátságosabb szögletében található könyvesbolt valóságos kulturális óázis. Tulajdonosa, Bakó Annamária kedves ismerősként üdvözli a betérőket, a rendezvényeket pedig úgy irányítja, hogy azok mindenki számára emlékezetesek maradnak. A Liteában bemutatkozni rangot jelent. Dancs Rózsa szerzői estje is a minőség, az alkotói munka iránti tisztelet hangulatában zajlott le. A háziasszony köszöntőjében Rózsa írói, újságírói stílusának a tisztaságát, a Kalejdoszkóp c. folyóirat jelentőségét, magas színvonalát emelte ki. Pósa Zoltán és a szerző beszélgetését Incz Ildikó, Sepsiszentgyörgyről származó színművésznő felolvasása színezte.

(VII) 2010. november 16. Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány székháza

„Történelem formálódott a Szentháromság tér 6. szám alatt. A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kultúrinnov szálló abban az épületben működik, amelyben az 1956-os forradalom szikrája kipattant, ahonnan a műszaki egyetem diákjai annak idején elindultak megmutatni a világnak, hogy „milyen nagy dolog a szabadság.”

Ottlétem idején az ablakomból a Litea Könyvszalonra láttam le – amely csak a rá jellemző meghittséggel rendezte meg egyik szerzői estemet -, az udvarban emléktárgyakat áruló butikokra – forgalmas, izgalmas és főleg, kulturális-történelmi környezetben laktam. „Házigazdám,” vendéglátóm Dr. Koncz Gábor, a Kulturinnov igazgatója volt, azt is mondhatom, hogy maga a szálloda volt a főszponzora a tizennégy állomásos könyv- és folyóiratbemutató utamnak.” (D. R.) November 16-án az MKA székházában a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület rendezvényére került sor, amely tulajdonképpen folytatása volt a Királylányok messze földön c. előadássorozatnak. Dr. Messik Miklós egyesületi elnök Magyarországon született Skóciai Szent Margit emlékei nyomában címmű, vetítéssel egybekötött előadását a Budapesti Református Skót Misszió főnökének, a St. Colomba Church lelkipásztorának köszöntője előzte meg. A közönség megismerhette a középkori skót-magyar és angol-magyar kapcsolatok kezdeteit Dr. Messik szakmai szenvedélytől fűtött előadása során. A műsor második felében Dancs Rózsa folyóiratismertetése következett. A házigazda, dr. Deák Piroska köszöntötte a Torontóban megjelenő Kalejdoszkóp c. magyar-angol kulturális folyóirat kiadó-főszerkesztőjét, majd Dr. Koncz Gábor méltatta azt az önfeláldozó és sokoldalú munkásságot, amit Dancs Rózsa és férje, Telch György folytat az emigrációban a magyar nyelv megőrzéséért és a magyar kultúra, a magyar nemzeti hagyományok külfölddel való megismertetéséért.

(VIII) 2010. november 17. Budapest, Tolcsvay Klub

Házigazda: Tolcsvay Béla

A Szerzőt méltatja és vele beszélget: Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzet szakújságírója. Közreműködik: Varga Gabriella újságíró

Tolcsvay Béla kanadai látogatásakor találkozott Dancs Rózsával és férjével. A Kalejdoszkóp c. folyóiratban, a montreáli Magyar Krónikában Rózsa írt beszámolót a torontói Magyar Házban való fellépéséről. A Tolcsvay Klub családias, meghitt hangulatú rendezvényének háziasszonya Blum Júlia volt, a vendégek között pedig ott láthattuk Wittner Máriát, aki másodikszor tisztelte meg jelenlétével Dancs Rózsa szerzői estjét, akárcsak Dr. Kabdebo Lóránt professzor és felesége, Dobos Marianne író. A Pósa Zoltán vezette beszélgetést Tolcsvay Béla énekszámai, Wittner Mária szavalata és Varga Gabriella felolvasásai tették emlékezetesebbé.

(IX) 2010. november 19. Szentendre, Barcsay-est

A XX. századi magyar művészet kiemelkedő alkotójának, Barcsay Jenő festőművésznek állandó kiállítása található a szentendrei Barcsay Múzeumban.

„Barcsay Jenő művészete nemcsak Szentendrén, hanem a XX. század magyar művészettörténetében is fogalom: a konstruktivizmus, sőt a figuratív konstruktivizmus képviselője. A kisebb méretű, intimebb hangvételű színkompoziciók mellett monumentális mozaik- és kárpittervek, valamint érzékeny megfogalmazású, finom rajzú tanulmányok is láthatók.” (Múzeumi ismertető)

November 19-én tartották az immár hagyománnyá váló Jenő-napot a művész volt tanítványai, tisztelői. Az ünnepségen, amelyet Kovács Judit, a Pest megyei múzeumok igazgatóságának vezető helyettese nyitott meg, jelen volt Dr. Kabdebó Lóránt professzor, a festőművész másodunokatestvére és felesége, Dobos Marianne író, akik meghatóan idézték meg személyes emlékeikkel, családi anekdotákkal az 1988-ban elhunyt mester alakját. Barcsay 88 évesen is tele volt élniakarással, remélte, sőt bízott abban, hogy az édesanyjához, Kabdebó Irénhez hasonlóan egyszer ő is 102 éves lesz.

Kónya Ferenc jogutód elmondta, hogy Barcsay mindig megtartotta már fiatal korától a névnapját, a hálás utókor baráti beszélgetésekkel, visszaemlékezésekkel tarjta életben ezt a szokást.

(X) 2010. november 20. Budapest, IV. NapSziget Művészeti Fesztivál XVI. Kerületi Újságnak leadott cikk.

Érmihályfalván, Budapest XVI. kerülete testvértelepülésén született a huszonkét éve Kanadában (Torontóban) élő magyar író, a Kanadai Magyar Kultúrközpont sajtóigazgatója, a Kalejdoszkóp magyar–angol kulturális folyóirat kiadó-főszerkesztője, Dancs Rózsa, aki a hat év után összehívott és november 5-én tartott Magyar Állandó Értekezletre, a Kairosz kiadó gondozásában megjelent új könyve bemutató-sorozatára és november 23-i, Szervátiusz Jenő-díjjal való kitüntetése alkalmából érkezett Magyarországra. Európa-szerte tartott tizennégy író-olvasó találkozója egyikén, november 20-án a XVII. kerületi Rákoshegyi Közösségi Házban a kötetet Kovács Raymund alpolgármester ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

A IV. NapSziget Művészeti Fesztivál keretében tartott könyvbemutatón az alpolgármester elmondta: a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után – amely kerületünkben érvényes és eredményes volt! – maga kezdeményezte a képviselő-testület elé terjesztett javaslatában, hogy az önkormányzat keressen minden elcsatolt országrészben egy-egy települést, amellyel testvér-települési kapcsolatot alakíthat ki, ezzel is erősítve a szétszakított nemzet tagjai közötti összetartozást. A délvidéki Kishegyes és a felvidéki Pozsonypüspöki mellett így vált a XVI. kerület testvértelepülésévé a partiumi Érmihályfalva. Az elöljárók kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, érmihályfalvi gyerekek is nyaraltak már kerületünkben, kórusuk is fellépett nálunk. Kovács Raymund elmondta: örül, hogy újabb kapcsolódási pont adódott a két település között Dancs Rózsa személyében, akinek Vaddisznók törték a törökbúzát című elbeszélésválogatás-kötete második, átdolgozott kiadása talán még megrázóbb erejű, mint az első volt, de más nem is lehet, hiszen írásaiban a Szerző a romániai politikai fordulatot megelőző évtizedek valóságából merít, a kommunista diktatúra idején személyesen átélt megpróbáltatásait és ez előli elmenekülésének drámai történetét hozza nyilvánosságra. A bemutatón elhangzott: a kötetre az amerikai kontinensen is felfigyeltek, a címadó novellát az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulójára kiírt novellapályázaton a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége I. díjra érdemesítette, a gyűjtemény első kiadásának pedig teljes egészét jutalmazta első díjjal a clevelandi Árpád Akadémia.

Miként előadássorozata más programjain, úgy Dancs Rózsa Rákoshegyen is bemutatta az általa Kanadában kiadott-szerkesztett Kalejdoszkóp folyóiratot és általában azt a széles körű tevékenységet is ismertette, amelyet férjével, a délvidéki születésű Telch Györggyel együtt az amerikai magyar diaszpórában a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért végez. A Rákoshegyen összesereglett érdeklődőktől Dancs Rózsa a kötetet is záró gondolataival búcsúzott: „Ma már tudom, hogy a szétszórtságban a magyarságnak csak akkor lesz ereje túllépni a trianoni és a december ötödiki megrázkódtatásokon, ha közösen lép fel a szellemi elit színpadán. Ehhez pedig építenünk kell – elsősorban hidakat. Az otthonnal összekapcsoló lelki ösvényeket. Ehhez viszont ismernünk kell egymást. És a gyökereinket.” A könyvbemutatót követően Dancs Rózsa részt vett a IV. NapSziget Művészeti Fesztivál központi témája – a fiatalok és a művészetek kapcsolata – köré szervezett pódiumbeszélgetésen (résztvevők voltak: Barta Márta, Cilinder Színház és Iskola Alapítvány; Bihari Zoltán, Xantusz Könyv Kereskedelmi Kft.; Huszár András, DEMO – Desing és Egészség Modell; Koltai Judit. Holdvilág Kamaraszínház; Lovas Judit, Magyar Nemzeti Múzeum; Temesy Ágnes, Gyengénlátók Iskolája; Timár Böske, Csillagszemű Táncegyüttes; Vitárius Nikolett, Laborcz Ferenc Művészeti Általános Iskola.

Romano Glaszo, a 2010. évi NapSziget-díjas alkotók – Bészabó András képzőművész, Merényi Krisztián író, költő és Móritz Mátyás költő, író – bemutatkozása. A posztumusz Búza Barna-díjas Balogh János rézgrafikusról készült dokumentumfilm vetítése, Irodalmi válogatás klasszikus és kortárs alkotóknak a fesztivál témájához kapcsoló írásaiból a NapSziget a művészetekért folyóirat szerzői, valamint a Rákosmenti Aszódi Imre Irodalmi Műhely tagjai előadásában.

Kísérőprogramok:

• Az irodalmi és zenei műsort képzőművészeti kiállítás egészíti ki: Bészabó András képzőművész festményei, Balogh János rézgrafikus alkotásai, a Laborcz Ferencz Művészeti Általános Iskola, valamint a Gyengénlátók Iskolája diákjainak munkái tekinthetők meg a fesztivál ideje alatt, illetve az azt követő héten, november 27-ig.

• A fesztivál idején a Xantusz Könyv Kereskedelmi Kft. kiadványai, az InteGrál Játékszövetség társasjátékai, a Fakopáncs fajátékai és természetesen a NapSziget folyóirat valamennyi eddig megjelent lapszáma a helyszínen megtekinthető és megvásárolható lesz. A közelgő karácsonyi ünnepekre tekintettel egyéb értékes kiadványok és ajándékok is beszerezhetők lesznek.

• A programot – immár hagyományosan – egy különleges lehetőség zárja: a fesztivál szereplői, illetve közönsége betekintést nyerhet egy művészeti–kulturális rádióműsor készítésébe (sőt akár közre is működhet benne), hiszen a fesztivál programjának 16 órai befejezése után az érdeklődők a szervezőkkel tarthatnak a Fúzió Rádió XI. kerületi stúdiójába (Kőrösy József utca 17.), ahonnan 18–20 óráig a Kultúrbolygó adását közvetítik.

• A fesztivál háziasszonya: Lajtai Kadocsa Klári

(XI) 2010. november 23. Budavári Hilton Hotel

Szervátiusz Jenő-díj átadása

(XII) 2010. november 24. Lakiteleki Népfőiskola, Filmfesztivál

Dr. Pordány László vitte. Megismerkedés Lezsák Sándorral

A Lakiteleki Népfőiskola látogatására a XI. Kistérségi és Kisközösségi Televíziók szemléjének idején került sor. Ezt a Filmszemlét Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr tiszteletére rendezte meg a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Amikor Dancs Rózsa megérkezett, még folytak a vetítések a Kölcsey házban, a 200 személyes konferenciateremben. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke mint házigazda bemutatta a Szervátiusz Jenő-díjas szerzőt a Filmszemle résztvevőinek, akikkel készült egy csoportkép is.

Ezután következett a vacsora a Tisza vendéglőben, ahol több régi ismerős arc is felbukkant, Rózsa volt magyar szakos tanárkollégái. Lezsák Sándorné, Gabriella vacsora után bemutatta a Lakiteleki Népfőiskolát a kanadai vendégnek. A rövid történeti ismertetésből kiderült, hogy a Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította, tervezte és álmodta meg a kilencvenes évek elején.

Ez a négyhektáros területen fekvő intézmény nemcsak az ország egyik szellemi fővárosának, hanem a magyar emigráció központjának is tekinthető. Évtizedes gyűjtőmunkával a világ minden részéből több ezer könyv, plakát, kisnyomtatvány, röplap és más írásos anyag, dokumentum, valamint az „ Emigráció a hazáért „ állandó kiállítás ad hiteles képet a nyugat-európai és a tengerentúli magyar közösségek, alkotók, írók életéről, munkásságáról.

A Rendszerváltó Archívum több mint másfélezer irattári dobozban őrzi az elmúlt másfél évtized rendszerváltó hazai történetének dokumentumait. A Népfőiskola Rendszerváltó Archívum címmel új folyóiratot, kéthavonta megjelenő történelmi szemlét indított útjára. Az esti túra során érintették a Szent István kápolnát, a Bolyai házat, a Széchenyi épületet, a vendégházat, uszodát.

A séta a Kölcsey házban ért véget, ahol folytatódtak a vetítések. Miután végignézték Matúz Gábor A legbátrabb város c. filmjét, Dancs Rózsa elbúcsúzott Lakitelektől és Dr. Pordány Lászlóval visszatért Budapestre. “Életem egyik legemlékezetesebb élményét kaptam ettől a röpke lakiteleki látogatástól. Ettől kezdve, ha haza látogatok, mindig eljövök ide is, és mindenkinek fogom ajánlani, hogy szálljon meg ott pár napra, mert akit megérint a Népfőiskola szellem, minden körülmények között megmarad cselekvő magyarnak.” (D. R.)

(XIII) 2010. november 25. Szentendre Szalon, Pest Megyei Könyvtár Szántó Piroska-terem

A rendezvény házigazdái: Dr. Gyarmati Péter és Losonci Lilla

Szentendrére mindig ünnepre hangolt lélekkel megy a látogató, ahol a művészetek találkozásának hangulata fogadja. A Szentendre Szalon vezetője, Dr. Gyarmati Péter büszkén mutatta be vendégeinek a gyönyörű Könyvtárat, amelynek hatalmas könyvállománya, korszerű berendezése színvonalas rendezvények szervezésére is alkalmas. A Szántó Piroska teremnél aligha találhattak volna megfelelőbb helységet Dancs Rózsa könyv- és folyóiratbemutatójára, amelyet Losonci Lilla, Szentendre messzeföldön ismert festőművésze személyes, baráti hangú ismertetése vezetett fel.

A szerzővel Dr. Gyarmati Péter beszélgetett. Ezt követően Rózsa dedikált könyvet ajándékozott a Könyvtárnak. A közönséggel megkezdett baráti beszélgetés fogadással folytatódott, amelynek háziasszonya Gyarmatiné Aranka volt.

(XIV) 2010. november 27. Dunakeszi, Árpád-emlékmű avatása Jámbor János megírja